Ezópus rabszolga volt az ókori Görögországban, szabadságát csattanóval záruló
tanmeséinek köszönhette. Ezek a rövid történetek mindig valamilyen tanulságos
dolgot közölnek. Bár Ezópus meséi több mint kétezer-ötszáz évesek, szereplőik és
humoruk még ma is eleven, élettel teli. Mindenki elégedett mosollyal figyeli,
ahogy a lassú, de kitartó teknős legyőzi a hencegő nyulat. És ki ne ismerné azt
a mulatságos történetet, amelyben a hiú holló szájából a róka kihízelgi a
sajtot. Minden mese végén ott a tanulság. Egyértelműen kiderül, milyen hibát
követett el szegény kis bárány, aki bízott a báránybőrbe bújt farkasban, de az
is, hogy az oroszlán barátja, az apró egérke is tehet nagy szívességet. Könyvünk
lapjain 99 tanmese, azaz tanulságos történet elevenedik meg.