A Csokonai-életmű ismerőit és kedvelőit rendre foglalkoztatja a költő és a
debreceni kollégium konfliktusa, nemkülönben a poéta ?pályakezdő? pedagógiai
szerepvállalása a kollégiumban. Vargha Balázs a haladó pedagógiák úttörőjét
köszöntötte vissza-visszatérve a kérdéshez, Szabó Magda a kollégium a város
kizáró döntését is magyarázó drámát írt erről, s sorolhatnánk tovább a példákat.
Nem ismert, hogy a jeles gyermekíró, Petrolay Margit is hozzáfogott a
Csokonai-rejtély megfejtéséhez. Az írónő 1957-ben, szakfolyóiratban is közzétett
kutatásai nyomán a nagy palóc, Mikszáth Kálmán gyermekkorát és ifjúságát
feldolgozó novellafüzért adott közre A sárkányok lovagja címmel. Életművében ez
a műfaj rendre visszatért, Móricz Zsiga és Meggyesy Ferenc (a majdani író- és
szobrászóriás) gyerekkori találkozása, Ady Endre elképzelt érmindszenti
vakációja lett egy-egy novella ihlető forrása. Sajátos láncszem a sorozatban az
öreg Arany unokájához fűződő érzelmeinek leírása egy másik írásban. Ezen
elbeszélések megjelentek Petrolay Margit 1997-ben bekövetkezett halála évében a
Rejtjel Kiadó összesítő kiadásában, immár A sárkányok lovagjai címmel könyv
alakban is. Ezen írások mindegyikére jellemző volt a képzelet mellett a
filológiailag igazolható hitelességre törekvés, másfelől az, hogy a gyermek
(vagy ? mint Arany János esetében ? a gyermekhez forduló öregember)
ábrázolásában a mai gyermekolvasó számára érdekes, vonzó, kíváncsiságot,
empátiát felkeltő kép alakuljon ki a magyar irodalom fontos, jeles alakjairól, a
tankönyvek posztamenseiről lelépő emberi arcélek mutatkozzanak meg, a mai
gyerekek (akik tán szintén nagyívű pályáról álmodoznak) a klasszikus elődök
gyerekkori vágyaiban, helytállásaikban és botlásaikban akár önmagukra
ismerjenek. Az írónő kéziratos hagyatékából került elő ? egyebek között ? az a
két iskolai füzet ? irka ?, melyekből kitűnik, hogy a sorozat darabjaként
Csokonai Vitéz Mihályról is készült elbeszélést írni. A füzetek ? mintegy 60
kézzel teleírt oldal ? ennek az írásnak a torzóját rejtik. A mű befejezetlen. A
torzóból kitűnik, hogy a magára vállalt műfaj sajátosságaihoz híven hiteles,
egyben érdekes művet kívánt írni Petrolay Margit. Csokonait, a végzős diákot,
mint haladó, forradalmi ? politikai és pedagógiai eszmék iránt elkötelezett ?
ifjat kívánta ábrázolni a kollégiumi élet eleven bemutatása mellett. A jakobinus
mozgalom lefejezése és a diák kicsapatásának egybeesése a nemzeti és a személyes
sors összefonódásának érzékeltetésére utal.