De szép ez az élet! E megállapításnak, amit - szíves beleegyezésével - ötéves
unokámtól, Verustól vettem kölcsön, az ő hangszerelésében egyértelműen lelkes,
ujjongó csengése volt. Ám, mint tudjuk, ugyanez a kijelentés más hanglejtéssel
talán gyakrabban hangzik el, elsősorban a felnőttek, a nyugdíjaskorúak ajkáról,
s így éppen ellenkező értelmet nyer. Úgy lefelé konyul. Hogy kinek van igaza?
Szerintem mindkét nézet jogos, az élet ugyanis hol derűs, hol meg borús. S
korunk előrehaladtával az utóbbi néha túlsúlyba jut. Egy biztos: egyetlen
életünk van, ne hagyjuk hát, hogy eluralkodjék rajtunk a rosszkedv. Tessék
elhinni, hogy mindennek van humoros oldala is. Csak meg kell találni. Erre
tettem kísérletet a kötetbe gyűjtött, rövid írásaimmal. Önök majd eldöntik,
milyen sikerrel.