Mintha a sublótfiókba szórt, megbarnult, fakó fényképek, avítt dagerrotípiák
közül választanék ki találomra egy-egy darabot, úgy bukkannak fel bennem a régi,
gyermekkorban borzongva hallott családi történetek, korai emlékeim, és úgy is
vetem papírra: találomra, esetenként laza összefüggésben, időben, térben és
leszármazásban alaposan összekeveredve. E történetek főszereplői elsősorban (nem
kizárólag) a huszadik században, az emberiség tán legádázabb időszakában éltek,
melyet világháborúk, forradalmak, megtorlások, menekülések, tömeggyilkos eszmék
összecsapása tarkított. Ezek között kellett valahogy megmaradni. Aki releváns
genealógiai vagy történelmi tanulmányokat keresne ezekben az írásokban, annak
csalódnia kell, mert a történetekben a gyarló emberi emlékezet, a múltat
megszépítő idő, esetenként a homályba vesző legendák keverednek a szikár,
kitörölhetetlen, megváltoztathatatlan tényekkel.