?Most egymás mellett láttam Flórát és Emmát, ahogy szeretetért sóvárognak.
Ahogy kiáltozva, bármi áron, akár magukat is megsebezve figyelmet és szeretet
követelnek, és ott vagyok mellettük én is, kisgyermekként, ahogy ordítok,
toporzékolok, és én is sóvárgok anyám szeretetéért.? Radikálisan őszinte regény
egy kapcsolatról, ahol a kötődés és szerelem váratlan formákat ölt: verbális,
lelki, vagy fizikai bántalmazásként, és amiből nehezebb a menekvés, mint azt
bárki gondolná. A férfi már járt a halál kapujában. Visszatérve újraértelmezi az
életet, szerelmet, apaságot, karriert ? és úgy érzi, készen áll még egy gyermek
felnevelésére. De az új szerelem is tragikusan félresiklik, és rá kell
döbbennie: amíg nem néz szembe gyermekkorával, a múlt újra meg újra ismételni
fogja önmagát. Segítséget kér, és pszichoterápián indul el az önfeltárás útján.
Az önismeret során nemcsak saját magát kezdi megérteni ? minden gyerekkori
sebével együtt ?, hanem azt a nála jóval fiatalabb lányt is, aki gyermeket szült
neki. Ráébred: a gyógyulás egyetlen útja az empátián át vezet. Megtanul
együttérezni még azzal a nővel is, aki gyűlölve kötődik hozzá. Gyógyulnia kell ?
ha másért nem, hát azért, hogy biztonságban tudja nevelni két kislányát. Az
esendő, sebzett férfi legyőzve a közönyt és szégyent beszélni kezd arról, amiről
nem sokan beszélnek: az otthon elszenvedett abúzusról. A történet középpontjában
mégis az empátia sorsfordító ereje és az öröm lehetősége áll. Fabricius Gábor
író, filmrendező, a londoni Central Saint Martins University of the Artson
diplomázott. Eltörölni Frankot című első játékfilmjének világpremierje a 78.
Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, a Kritikusok Hete szekciójában volt, ahol
elnyerte a leginnovatívabb film díját. A Merre vagyok arccal előre a harmadik
regénye.