A felvidéki (tornai) Altman Sándor a magyar folklórtörténet egyetlen név
szerint ismert zsidó származású mesemondója volt; holokauszt-túlélő. Egyéni
hangú és stílusú történetmesélő, aki többnyire meg is élte az általa elmondott
hiedelemtörténeteket. Altman Sándor elbeszéléskorpusza két szempontból is
folklorisztikai kuriózum: személye és származása, valamint a tőle feljegyzett
mondák jellege miatt, amelyek hitelességi pecsétje maga az elbeszélő, lévén hogy
az azokban szereplő események - saját bevallása szerint - vele történtek meg.
Altman egyfajta médiuma volt a számára szinte lépten-nyomon megjelenő mitikus
hiedelemalakoknak. Elbeszéléseinek savát-borsát, sajátos hangulatát a megélt
hitből adódó azonosulás és a történetmondói stílus darabos keresetlensége adja.
Magyar Zoltán néprajzkutató 1996-tól 2003-ig jegyezte fel Altman Sándor
történeteit a Tornai-karsztvidék népi epikájának kutatása közben. Az nyolc év
során elmondott közel kétszázötven történet szerepel az itt közreadott
gyűjteményben. Magyar Zoltán magyar író, néprajzkutató, folklorista. A HUN-REN
Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos
főmunkatársa. Fő kutatási területei folklórszövegek tudományos rendszerezése,
történeti mondák, magyar néphit és szentkultusz, mesemondók elbeszélői
repertoárja. 2025-ig 122 önálló kötete és közel ötszáz egyéb publikációja jelent
meg magyar és idegen nyelven. A Cser Kiadónál Bestiarium Hungaricum címmel
jelent meg hiánypótló kötete Németh Gyula és P. Szathmáry István
illusztrációival.