Bakos István Ferenczy Noémi-díjas tervezőgrafikust a pályája első szakaszában
készített, elsősorban színházi és filmes tematikájú plakátjainak rajzossága és
festőisége - egy különleges betűkultúrán alapuló egyéni tipográfiai felfogással
kiegészülve - tették a megújuló magyar plakátkultúra jeles alakítójává. Pop-art
korszaka után a szürrealisztikus, expresszív, szimbolikus megközelítések
alkotásai fő jellemzői. Kiadványszerkesztőként, -tervezőként a hetvenes évek
végétől a fénykép újszerű alkalmazásának lehetőségeit kutatta, s ő lett az egyik
legkiválóbban fotografáló tervezőgrafikus, elsősorban külföldre kerülő,
külkereskedelmi vállalatok megrendelésére készített naptárok, prospektusok
tervezőjeként. A rendszerváltozást követően a folyóirat tervezésben és
reklámügynökségek tanácsadójaként az óriásposzter-készítésben alkotott
maradandót. Reklámfilmeket írt, rendezett. 2008-tól a Magyar Plakát Társaság
tagjaként, a meghirdetett tematikák alapján érzékeny munkái születnek, melyekben
hangsúlyt kap szűkebb és tágabb környezete iránt érzett felelőssége. Ezt a közel
félévszázados, a mai napig újabb alkotásokkal bővülő életművet mutatja be Feledy
Balázs művészeti író egy tanulmányban és a művésszel készített interjúban,
valamint Jóry Judit művészettörténész, író Bakos Istvánról, a fotográfusról írt
esszéjében. A kiadvány album-részében 103 színes műtárgyfotó nyújt áttekintést
az életmű legfontosabb alkotásairól.