A múlt század harmincas éveiben élt mifelénk egy Villon nevű poéta, akit
tulajdonképpen Franciaországban lógattak föl, valamikor a 15. század második
felében. Többen vagyunk, akiknek költészetét ez a Faludy György-transzponálta
kalandor határozta meg. Bálint Tamás is a villoni úton indult el, de most már
egészen bizonyos: ő a legérzelmesebb neovillon. Mintha a szenvedélyes
verskalandor Tóth Árpád lila dalra fakadó nyakkendőjét bogozná a nyakára, és még
felöltene egy teljesen egyéni mellényt is ? olyan ez a költészet. Méltán övé
tehát a múzsa ? a pap (az arkánumbéli tán?) leánya ?, mégpedig birtokostul. Ha
már mindig a nő jut eszébe a földről. Orbán János Dénes