Autónkat, ha elromlik, szerelőhöz visszük. Szerelőt hívunk, ha tévénk vagy
mosógépünk nem úgy működik, ahogy kellene. De ki ?szereli meg az embereket, ha
?elromlanak?? Nógrádi Gergely mindennapi valóságunk olykor nagyon is ismerős,
máskor kevéssé ismert oldalait erős, kíméletlen fényben felvillantó
elbeszéléseiben bármi megeshet. Jó és rossz egyaránt. Az emberi lelkekben
éppúgy, mint a környező világban. És hogy melyik kerekedik felül, az rajtunk is
múlik. Elsősorban rajtunk. Mindig és mindenkinek adatik egy esély ? csak fel
kell ismerni és meg kell ragadni. Ezt teszik Nógrádi Gergely sokszínű és
sokhangú, hol lírain gyöngéd, hol dokumentarista módon szikár, hol drámain
feszült, hol humorral átszőtt vagy éppen groteszkbe hajló, de mindig szívszorító
?embermeséinek? hősei. És a katarzis soha nem marad el. A Maflicsek titokzatos
őrangyala, A sorsgyűjtő mindenkit türelmesen végighallgató beszélgetőfiúja, A
pótvizsga biológiatanára, a Szép vagy, gyönyörű vagy? szomszéd kisfiúra vigyázó
Terka nénije, a Győzelem! bebörtönzött Misu bácsija vagy a Füge-novellák hűséges
kis yorkshire terrierje embereket, ?elromlott emberi lelkeket szerel, s így egy
kicsit boldogabb hely lehet a világ. Mégis, mire az olvasó az utolsó novella
végére ér, alighanem az a meggyőződés alakul ki benne, hogy az író voltaképp
önmagára gondolt, amikor címet adott könyvének.