Nehéz volt apaverseket válogatni a klasszikus magyar lírából, mert míg az
édesanyákról írt könnyfakasztó versek minden írószobában dúsan termettek, addig
az édesapákról ritkábban szóltak, vagy szemérmesen hallgattak. Az édesapákra
történő vidám, felszabadult, máskor büszke visszaemlékezések és az apával való
vívódás, a tőle való eltávolodás, illetve elvesztésének gyásza egyaránt
megjelenik e kötetben. írja Havas Katalin az antológia összeállítója.