Püthagorasz tanítványai között voltak exoterikusok, akiket a nagy udvarban
tanított, és ezoterikusok, akik asztala mellé ülhettek, és vele élhettek. Az
exoterikusoknak még szükségük volt figyelmeztetésre és beavatkozásra, az
ezoterikusokon már a mérték tudata uralkodott, és már nem hallottak mást, mint
belül a Pűthia hangját. Aki - mondja a püthagoreus hagyomány - , az emberi világ
zsivaját önmagában tökéletesen el tudja hallgattatni, néha, pillanatokra,
ritkán, sikerül semmi egyébre se figyelnie, mint a köldökén át áradó kozmikus
létezésre, közvetlen tudomást szerez a világ életének természetéről, a szférák
zenéjét hallja. Hallja, ahogy a számok énekelnek... (Hamvas Béla)