Mediterrán hangulatú, kanyargó utcácskák, szűk sikátorok, levendula, füge,
rozmaring a romantikus, zárt belső udvarokban, a vörös és sárga minden árnyalata
a házfalakon, egységes, de mégis sokszínű épületetek. Mennyi író, költő,
festőművész, grafikus, fotós, operatőr igyekezett megjeleníti ezt a vonzerőt
saját eszközeivel, talán nem túlzás, hogy minden idelátogató számára alapvetés,
hogy Szentendre: varázslat. Tegyünk egy kellemes sétát a girbegurba utcákon
Morcsányi Elza sétavezető, podcast-műsorvezető társaságában, ismerjük meg
Szentendre sokszínű múltját és jelenét, a házfalak mögött megbújó történeteket!
Részlet a könyvből: Szentendre városának történelme abban semmiképpen nem
egyedülálló, hogy alapvetően szerencsés adottságok, hatalmas pusztítások, nehéz
újrakezdések, gyökeres változások nagy kavalkádja, ám a róla szóló történeteket
olvasva és az utcákat járva különleges benyomás alakul ki az emberben:
Szentendre legyőzhetetlen. Pedig a történelem nem kímélte, többször vált a senki
földjévé, szegényedett el és roppant össze, de a hamvakból valahogy újra és újra
feltámadt, a reinkarnációk során pedig minden alkalommal városformáló
személyiségek és elképzelések újabb rétegeit építette be a szövetébe, ezáltal
egyre sokszínűbbé és sokrétűbbé tudott válni. A jelenleg közel harmincezer
lakosú város történelme során most a legnagyobb, kivételesen erős identitásának
pedig- ami bőven túlmutat a művészváros hívószón - bizonyára köze van a gazdag
történelmi tapasztalatokhoz. A kulturális szervezetekben, helyi programokban,
itt élő művészekben, évtizedes, értékteremtő vállalkozásokban gazdag város
polgáraival beszélgetve, történeteiket, kiadványaikat böngészve áll össze a
legyőzhetetlenség receptje. Azoknak az embereknek a közös erőfeszítése ez, akik
nem hagyják, hogy városukat és a benne élő embereket, történeteket elfelejtsék,
akik őrzik a hagyományokat, leírják az emlékeket, megfestik a tájakat,
lefotózzák az épületeket. Szentendre pedig - úgy tűnik - teremti és vonzza az
ilyen karaktereket, akik fáradhatatlanul kutatják a múltat és lejegyzik a
jelent. A város történetében kikerülhetetlen alak Szofrics Pál, Szentendre első
monográfiáját jegyző néprajzkutató és tanár, akinek rengeteg felbecsülhetetlen
adatot köszönhetünk. A szerző a hiteles források, történelmi dokumentumok
tényszerű bemutatását és a régi korok életének fantáziadús, regényszerű
leírásait ötvöző munkájában (a szerb szöveg magyar fordítása az 1980-as években,
Máté György jóvoltából elkészült, de kiadására csak 2017-ben került sor)
fogalmazza meg hitvallását, motivációját: Budapest egyenes, Szentendre
dicsőséges - [mások már] érthetetlennek találják ezt a jellemző, bár
helyrajzilag kissé pontatlan leírást. Fennáll tehát veszélye, hogy Szentendre
ragyogó múltjának az emléke éppúgy elenyészik, mint a város valamikori
jelentősége. Egy gondolat jegyében több éven át gyűjtöttem az anyagot egy
monográfiahoz, amely a szerb lakosság életét a hazájától távoli vidéken minél
hívebben leírja. Nézzük mi is ezt a ragyogó múltat, fogjunk bele Szentendre
történetének ismertetésébe!