Mind ugyanazt akarják. A megcsalt, a hűtlen, a gyermekre vágyó, a szerető.
Legfőbb vágyuk, hogy megszerezzék az irányítást saját életük felett. Van, akinek
felnőttként, hirtelen csúszik ki a talaj a lába alól és van, akitől
kisgyerekként vették el a kontrollt. Ők azért jönnek el hozzám, hogy új
fejezetet nyithassanak az életük forgatókönyvében, amelyben nem csupán
statiszták, hanem főszereplők lehetnek. Az embereket állítólag a szenvedésnyomás
kergeti a terápiába. Én viszont úgy látom, szenvedni egyedül is remekül lehet.
Ám ahhoz hatalmas bátorság kell, hogy valaki belevágjon az önismereti munkába. A
bátorság az, ami megkülönbözteti a magányosan, de rutinosan szenvedőt a
változtatni akaró szenvedőtől. A bungee jumping kismiska ahhoz képest, amikor az
ember belekezd ebbe. A terápia nem ciki ? ezeket a történeteket olvasva
egyértelmű lesz, hogy érdemes néha segítséget kérni. De csak annak, aki nem akar
tovább hazugságban élni. (Szigeti Ildikó)