Jegyesek vagyunk, mondta, most már szabad, de bármilyen éles az aznapi képek
minden görbéje és egyenese, az arcáról csak a rövidlátó bandzsítására emlékszem,
arra, hogy ártatlan volt, de lefegyverző is. A szót is, szabad, úgy használta,
mintha először mondaná, vagy én hallanám először, és most kapna jelentést, ahogy
a szorító tagok sosem zárulhatnak teljesen magukra, mert a mozdulat közepében
már ott a másik.