Cseporán Zsolt könyve egy, a magyar alkotmányjogban eddig fájóan elhanyagolt
téma tárgyalását kívánja megalapozni, úttörő szerepet vállal és érdemi vitára
serkent. Hiszen jogász számára mi is lehetne vakmerőbb, akár a kudarc veszélyét
is büszkén vállaló cselekedet, mint a szigorú szabályok, doktrínák, gúzsba kötő
hagyományok által meghatározott jog világán belül a művészet definiálásáról,
szabályozásáról, védelméről gondolkodni? Tudjuk, a jogállamban a jogi
szabályozás nem teremti a művészi alkotások számára biztosított védelmet, de a
művész szabadságának eleve elrendelt voltát tudomásul véve igyekezhet a szellem
szárnyalása számára kedvező jogi környezet fenntartására. A művészet fogalmát a
jog nem határozhatja meg, és mégis elismerheti a művész szabadságát. A jognak
önmérsékletet kell tanúsítania, és mégis közbelépnie ott, ahol a művészet
védelmében szabályozási szükséglet mutatkozik. A művész szabadságát széles
körben el kell ismernie, de le kell fektetnie az egyéni szabadság alkotmányosan
igazolható határait is. A kötet elsősorban ezekről a rendkívül nehéz
elhatárolási kérdésekről, jog és nem-jog határterületeiről szól. Bízom benne,
hogy egy termékeny és intellektuálisan izgalmas tudományos diskurzus
kiindulópontja lehet. Ennek szellemében ajánlom a tisztelt Olvasó számára!
Koltay András egyetemi tanár ? a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora CSEPORÁN
ZSOLT 1990-ben született Pécsett. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi
Karán 2014-ben jogász, 2016-ban munkajogi szakjogász diplomát, majd 2018-ban
doktori (PhD) fokozatot, valamint 2019-ben a korábbi Kaposvári Egyetem
Rippl-Rónai Művészeti Karán művészeti menedzser szakképesítést, 2020-ban pedig a
Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karán közgazdász diplomát
szerzett. Kutatási területe: kulturális politika, művészeti jog és menedzsment,
felsőoktatás-igazgatás és államelmélet.