Jókai Mór az első rendszeresen olvasó magyar nőnemzedékek kedvenc szerzője
volt, aki a férfiírók között (talán azóta is) példátlan érdeklődéssel fordult a
nők felé. A ma róla élő képet nagyrészt a nőrokonai emlékezéseiből sarjadt
legendák alakították ki. Anyja, első és második felesége, unokahúgai és nevelt
lányai úgy formálták az író életét, hogy közben ki is voltak szolgáltatva neki.
Ennek a könyvnek ezek a nők a főszereplői, s Jókaival is a hozzájuk kötődő
szerepeiben - Pulay Mária fiaként, Laborfalvi Róza és Nagy Bella férjeként,
Jókay Jolán és Jókai Róza nevelőapjaként, Váli Mari nagybátyjaként -
találkozunk, miközben bepillantást kapunk abba is, hogy ezek a nőalakok miként
hatottak Jókai írói világára. Mit írt meg százszor, és miről nem akart tudomást
venni az a férfi, aki egykor milliók tudatát formálta a műveivel? S hogyan
akartak megjelenni életének főszereplői a nagy író legendájában? Szécsi Noémi az
író iránti rajongással, de legendaoszlató tárgyilagossággal, nőtörténeti
szempontból írta meg ezt a Jókai-regényt.