?Legelső emlékem az, hogy édesanyámmal meg akarunk szökni. Nem a nyomor elől,
hanem a rettegés, a gyűlölet és az erőszak elől. Az ember elől, aki vert és
kínzott mindkettőnket, aki az apám volt. Még csak négyéves voltam, így aztán nem
tudtam se megvédeni magamat, se visszaütni. Apám szerint semmirekellő, rossz fiú
és haszontalan kölyök voltam, aki csak feleslegesen foglalja a helyet. Gyakran
mondogatta, hogy a senki fia vagyok. Én elhittem. Úgy nőttem fel, hogy tudtam,
rossz és ostoba vagyok, a családunk pedig teljesen hétköznapi. Michael Seed
gyermekkora mindennapos megpróbáltatások sorából állt. Éheznie kellett,
megkínozták, ötévesen az apja szexrabszolgája lett, és az édesanyja rettenetes
öngyilkossága után folyamatosan durva bánásmódnak volt kitéve az iskolában is. A
nagyszülei, akik védelmet és szeretetet nyújthattak volna számára, csak tetézték
a gondjait szívtelen és számító kegyetlenségükkel, ő pedig éveken át öngyilkos
akart lenni. Annak ellenére, hogy az élete ilyen borzalmasan kezdődött, Michael
nem adta meg magát, és hihetetlen rugalmasságról és eltökéltségről téve
tanúbizonyságot sikeres és befolyásos emberré vált. Egy életen át tartó
hallgatás után most már el tudja mesélni a történetét, amely legyen bármilyen
megrendítő, ékes bizonyítéka az emberi bátorságnak és annak a figyelemre méltó
képességnek, hogy végül győzedelmeskedni tudott az ellopott gyermekkor borzalmai
felett. Michael Seed, a ferences rend szerzetes papja három egyetemi diplomát és
két doktori címet szerzett. A sztárok papjának is nevezik, hiszen a parlament
ismert alakja. Rendszeresen megfordul a Downing Streeten is, mivel az utóbbi hat
miniszterelnökkel baráti kapcsolatot ápol. Egyaránt otthonosan mozog a
Vatikánban, London belvárosában, a Buckingham-palotában és a showbusiness
világában.