Jerzy Grotowski A szegény színház felé című könyve egyfajta bédekker,
viszonyítási pont a XX. század második felének színházi reformtörekvései közt.
1968-as első megjelenését követően mind a mai napig - ahogy egy-egy, a kötetben
található interjú és esszé címe is jelzi - színházi biblikus szövegként, a
színházi esztétika alapvetéseként tekintenek rá. Bár nem mindegyik szöveg
szerzője maga Grotowski, de a teljes anyag ihletője, szelleme és mestere ő maga.
Egyes szövegei eredetileg még lengyelül jelentek meg 1965-ben, a többi Eugenio
Barba (Grotowski színházának egykori ösztöndíjasa) szerkesztői munkájának és
fordításának köszönhetően lett a végső anyag része. A legtöbb szöveget ugyancsak
Barba dolgozta bele Alla ricerca del teatro perduto 1965-ban megjelent
(Kísérletek színháza, Színháztudományi Intézet) könyvébe, majd ehhez illesztette
hozzá a francia, svéd, amerikai interjúkat és előadásszövegeket, ill.
színésztréningeket, amelyek korai változatát maga Barba, későbbi bemutatását
Franz Marijnen belga színész készítette el. Bármi különösnek is tűnik, de a
teljes anyag lengyel fordítása csak jóval Grotowski halála után, 2007-ben jelent
meg első alkalommal. A magyar kiadás lényegében az eredeti anyagot veszi alapul,
azzal a különbséggel, hogy kihagyja Jozef Kelera lengyel újságírónak Az
állhatatos herceg bemutatójához írt kritikai megjegyzését - amely az eredeti
kiadásban is inkább fotóillusztrációként szerepel -, valamint tematikus
függelékben egységesen mutatja be az első kiadás fotóanyagának jelentősebb
képeit.