Pillanatfelvétel. A közelmúltból, a régmúltról. A jelent nekünk kell
hozzárendelni. Csak az biztos, hogy a város szenvedései folytatódnak. A szemünk
láttára küzd. És ha győz, talán a szembenézés ideje is eljön. Lutz Kleveman a
közép-európaiság büszke, de borzalmas örökségéről mesél, történészi igénnyel. Ám
riporteri reflexeinek ő sem tud parancsolni. Ahogy senki más sem. Lembergben
biztos nem. Vörös Szabolcs, Válasz Online A Habsburg Birodalomhoz tartozó
Lemberget, Lvivet Európa Jeruzsálemének tartották, ahol lengyelek, zsidók,
ukránok és németek éltek együtt. Neves művészek és tudósok olyan kultúrát
teremtettek, amely a berlinivel és a bécsivel vetekedett. Aztán mint oly sok
közép-európai város, a háborúk, a holokauszt és a kitelepítés miatt lakóinak
java részét elvesztette - és velük együtt az emlékeit is. Lutz C. Kleveman
felidézi a város eltemetett múltját. Amit feltár és amit eközben elmesél, az
Európa napjainkig tartó történelme. Könyvem azokon a kutatásokon alapul,
amelyeket Lembergben, ebben a nyugat-ukrajnai városban végeztem 2014-15
folyamán, azaz már a Krím orosz annektálása és a Donbaszban vívott harcok
kitörése után. Azok az események jelölik ki a mostani háború voltaképpeni
kezdetét, és kíméletlen folytatásuk csupán az újabb orosz invázió. 2014
júliusában határoztam el, hogy könyvet írok Lembergről és Ukrajna történelméről,
miután részt vettem egy istentiszteleten. Három, a Donbaszban elesett lembergi
katona emlékére tartották azt a szertartást. (...) azért gyakorolt rám
megrendítő hatást, mert úgy tűnt, hogy Lembergben szakadatlanul ismétli magát a
történelem. Hát soha nem lesz már vége az öldöklésnek? - töprengtem. Hány
ifjúnak kell még meghalnia? És ma megint ugyanezeken a kérdéseken rágódom. Lutz
C. Kleveman (1974) történelmet tanult a London School of Economicson, írásait a
Die Zeit, a Spiegel Online és a The Daily Telegraph közli. Magyarul ez az első
könyve.