Első könyvének - Noé bárkáján - sikere nemcsak népszerűvé tette Gerald
Durrellt, de arra is lehetőséget biztosított, hogy feleségével, Jacquie-vel
Dél-Amerikába utazhassanak állatbegyűjtő expedícióra 1954-ben. Ugyan a Tűzföldre
szándékoztak eljutni, ludakat és kacsákat befogni, de a repülőgép- és a
hajójáratok ritkasága miatt ez a tervük meghiúsult. Így aztán előbb az argentin
pampákon, majd a paraguayi részeg erdőben ismerkedtek a helyi flórával és
faunával, valamint szállásadónőjükkel, a falu elképesztően határozott
madam-jával, Paulával. Ám hiába gyarapítják állatseregletüket éjimajmocskával,
kígyászdarvakkal, üregi bagollyal, óriás hangyásszal, tigrisbölömbikával, vagy
armadillókkal, batlákkal és anakondával, a mérgező békákról nem is beszélve, a
Paraguayban időközben kitört forradalom mindezek hátrahagyására kényszeríti
őket, s menekülniük kell az országból. Hogy aztán Argentínába visszatérve,
némileg kárpótolva magukat, részt vegyenek egy nanduvadászaton. A részeg erdő
ennek, a célját tekintve kudarcos, ám mégsem tanulságok nélküli expedíciónak a
története - Durrell sziporkázóan humoros előadásában.