Németh Ágnes az ELTE Természettudományi Karán végzett biológusként, majd
ugyanitt doktorált humánbiológia szakterületen. Tanulmányai alatt a
sport!antropológia, va!la!mint a humán növekedés és érés területén végezte
kutatásait. Az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) kutatócsoportnak
1996 óta tagja, 2004-től a magyar kutató!csoport vezetője. Fő érdeklődési
területe az iskoláskorúak életmódjának kutatásában a táplálkozás és fizikai
aktivitás kapcsán az energiaegyensúly, a testalkat, a testkép alakulása a
serdülőkor alatt, valamint a biológiai és pszichoszociális érés összefüggései.
Jelenleg az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának tudományos főmunkatársa,
kutatásai mellett a pszichológus képzésben oktat módszertani és biológiai témájú
tárgyakat. Az iskoláskor egészségfejlesztési szempontból is kiemelt jelentőségű.
A serdülőket érzelmi és kognitív téren már elég érettnek véljük egészséggel
kapcsolatos információk befogadására, egészséget érintő rövid- és hosszútávú
döntések meghozatalára. Ugyanakkor képesek új életmódi szokások kialakítására és
életkoruknál fogva még élvezik a felnőtt társadalom és az oktatási
intézményrendszer támogatását. Éppen emiatt lényeges, és nemcsak a
szakembereket, de szülőket, oktatási és egészségügyi döntéshozókat, illetve
tágabb értelemben az egész társadalmat foglalkoztató kérdés, hogy hogyan alakul
a fiatalok életmódja, egészséggel kapcsolatos szokásai, attitűdjei. Egyre többet
isznak, dohányoznak vagy van ebben némi javulás a korábbi évekhez viszonyítva?
Eleget mozognak, alszanak a tinédzserek? Sokakra igaz, hogy egész nap a gép
előtt ülnek? Valóban mindenkit érint az iskolai bántalmazás? És egyáltalán
fiataljaink elégedettek az életükkel vagy magányosnak érzik magukat? A kötetben
- mely műfaját tekintve rendszeresen megjelenő kutatási beszámoló - hasonló
kérdésekre kapunk választ. A szóban forgó kutatás az Iskoláskorú Gyermekek
Egészségmagatartása című nemzetközi együttműködésben megvalósuló, országosan
reprezentatív adatgyűjtés, melyet 2022-ben tízedik alkalommal szerveztünk meg a
11-18 éves hazai iskolások körében. Az adatok bemutatását a jelen kiadás
alkalmával infógrafikákkal is kiegészítettük, mely reményeink szerint segíti a
lényeges információk kiemelését. A 2022-es adatfelvétel fókuszában - a
nemzetközi kutatócsoport döntése alapján - a mentális egészség és természetesen
a covid időszak hatásai állnak. Annak ellenére, hogy a fiatalok többségére igaz,
hogy objektív körülményeik javulnak, és számos országban kedvezően alakulnak a
rizikómagatartások, a szubjektív jóllét és a lelki egészség mutatói romlanak;
ezt a jelenséget szerettük volna alaposabban körüljárni. A kiemelt területek
mellett a kötet segít eligazodni abban is, hogy milyen hangsúlyok lennének
szükségesek az elkövetkező időszak egészségfejlesztési teendőinek tekintetében,
melyek azok a területek, ahová több energiát kellene fektetnünk, és milyen
területekre támaszkodhatunk, melyek a jól alakuló tendenciák. Az adatok
objektivitásra és józanságra inthetnek bennünket, mert a társadalom sokszor
túl!sá!gosan kritikus és pesszimista a fiatalok életmódját illetően.