A tiltott gyümölcs zamata tette kívánatossá Algériát azok alatt az évtizedek
alatt, amíg a történelmi viharok átvonultak rajta. A ma Algériája azonban mentes
mindentől, ami disszonáns. Nagyvárosai a maguk sajátos módján őrzik a múlt
emlékeit, megfűszerezve azt a modern kor minden vívmányával. Gyönyörű paloták
mutatják be, hogyan élt a beglerbég, a bej és egyéb hatalmasságok, és adnak
ízelítőt abból a korból, amikor kalózok szelték a Földközi-tenger vizét, meg
amikor Cervantes töltötte itt rabsága idejét. És van az országban pálmaerdő és
oázis, meg lágyan simogat a Szahara homokja, máshol pedig vad sziklák rajzolnak
várakat a kék égre. És tetten lehet érni benne évezredek kultúráját a maguk
római, bizánci, oszmán emlékeivel. És mivel nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy
a számtalan UNESCO világörökségi helyszínt karbantartsák, azokra kellőképpen
vigyázzanak, az ott talált leleteket jól szervezett múzeumok termeiben mutassák
be, így a látogató számára kézzelfoghatóvá válnak azok a városok, paloták,
templomok, amelyeket az épen maradt mozaikképek díszítettek sok-sok évszázaddal
ezelőtt. Mindezeket a jól szervezett és tökéletes kiszolgálás koronázza meg,
amely kellemessé teszi ezt a szellemiekben is gazdag országot a turista számára,
gazdag hagyományaival, színes csempecsodáival, fényes sugárútjaival, ősrégi
sikátoraival és barátságos lakóival.