Piet Hoffmann titkosügynök a svédországi lengyel maffia teljes bizalmát élvezi.
Mint elismert, tekintélyes maffiózó kapja tőlük a megbízást, hogy szerezze meg
számukra a svéd börtönökön belüli drogpiacot. Ugyanakkor titkosügynökként az
elítéltek közti drogterjesztés felszámolását várják tőle. Hoffmann csakhamar
teljesen magára marad ezzel a megoldhatatlannak látszó kettős feladattal. Minden
ravaszságát, lélekjelenlétét mozgósítania kell, hogy a halálos csapdából élve
kerüljön ki. A díjnyertes újságíró, Anders Roslund és a börtönviselt Börge
Hellström Svédország ünnepelt szerzőpárosa. A bűnözés világát életközelből
ismerik. Sok szálon futó, sodró erejű regényükben lerántják a leplet a
bűnüldözés és a büntetésvégrehajtás súlyos visszásságairól is. - Ha itt valaki
lő, azt csak az én utasításomra teheti, csakis az enyémre. Nem tudta biztosan,
honnan jött ez a düh, és miért borította el ennyire. Talán a csalódottság miatt
volt, mert bukott egy üzlet. Esetleg kiborult, mert ok nélkül megöltek valakit,
akinek ugyanaz volt a megbízatása, mint neki. - És a pisztoly? Hol a francban
van? Mariusz a mellére bökött, a zakója belső zsebére. - Megöltél valakit. Ezért
életfogytot kaphatsz. És ráadásul még vagy olyan ostoba is, hogy még mindig a
zsebedben hordod a fegyvert? Mardosta a harag. És még valami: jelenteni kellett
volna a lengyeleknek. Elnyomta magában az érzést, ami akár félelem is lehetett,
majd tett egy lépést a mosolygó és a belső zsebére mutogató ember felé. Az
arcához tolta az arcát. Játszd el a szerepet! Csak ez számít. Csak az erő és a
tisztelet. Ki kellett harcolni, és sosem szabad alább adni. Játszd el a szerepet
vagy meghalsz!