A 20. század nagy karmesterei közül talán Wilhelm Furtwängler elismertsége ma a
legmagasabb, magyarországi kultuszával mégsem lehetünk elégedettek. Kötetünk a
nagy karmester emléke előtt kíván tisztelegni, s régi adósságot próbál
törleszteni, amikor legfontosabb írásaiból ad bő válogatást. Tanulmányai és
esszéi nemcsak a klasszikus zeneirodalom számos alapvető művének mélyreható,
eredeti értelmezését nyújtják, hanem a legújabbkori zenetörténet alakulásának, a
művészet és közönsége kapcsolatának átfogó és szókimondó elemzését is.
Furtwängler olyan korban élt, amikor még eleven volt a romantikus előadóművészet
hagyománya, de már létezett hangfelvétel. Szerencsére tőle és nagy kortársaitól
is igen gazdag hangzó hagyaték maradt fönn. A kötet jelentős részét az a lehető
teljességre törekvő diszkográfia teszi ki, amely a hangzó hagyaték összes
felvételét igyekszik pontosan, nemzetközileg is elismert színvonalon
nyilvántartani.