Szerző: Rostás Zoltán Gondolat Kiadó, 2025 A bukaresti magyarságról szóló
szociográfia az alulnézetből való megközelítést tekinti céljának. Megpróbáltam
mozaikszerűen (interjú-, emlékirat-, újságcikk-, tanulmányrészletekkel)
ábrázolni egy olyan társadalmi-etnikai nagycsoportot, amely többségi
környezetben él, s migráció révén részben folyamatosan cserélődik. A mai
bukaresti magyarság szociográfiai megközelítésének keretét az 1989-es fordulat
határolja be. A Ceau?escu-féle új fővárosközpont építkezéseinek
felfüggesztésével, majd ? részben ? feladásával a behívott magyar építőmunkások
ezrével hagyták el Bukarestet. A magyar ?kivonulás? képzetének ellentmondott a
?89 előtt többé-kevésbé mellőzött intézmények körüli pezsgés; megélénkült az
egyházi élet, önállósult a magyar oktatás és művelődés, s ami még kevésbé
ismert: megjelent az új vállalkozói réteg, az új tisztviselők és munkavállalók
osztálya. A letűnt kommunista rendszerben a spontán bevándorlás kiegészült az
1948 után ?hatalmi szóval? fővárosba behelyezettek népes táborával, akik az új
központi párt- és államapparátust, az államvédelmet, a hadsereget, a gazdasági
és tudományos életet népesítették be. A múlt század, Nagy-Románia kialakulása a
kenyérkereső magyar számára jó konjunktúrát jelentett. Ugyanígy I. Károly
(1866?1914) uralkodása alatt Bukarest magyar népessége folyamatosan gyarapodott.
Kevesebb dokumentum maradt fenn a 19. század első felének magyar kolóniájáról,
róluk akkor szerzett tudomást a világ, amikor 1815-ben számba vette őket Sükei
Imre, az első eklézsiát és iskolát alapító református lelkész. A 18. században
is volt magyar jelenlét Bukarestben, de nem tekinthető szórványjelenségnek az
egy-két orvos vagy patikus meghívása, Bercsényi Miklós generálisnak és
kurucainak átvonulása vagy Mikes Kelemen vendégeskedése. Rostás Zoltán Rostás
Zoltán 1946-ban Székelyudvarhelyen született. 1970-ben a kolozsvári Babe??Bolyai
Tudományegyetemen szerzett szociológusi diplomát, ezt követően a Román Rádió és
Televízió magyar adásainak tudományos munkatársa volt Bukarestben. 1977-től
ugyanott A Hét és a TETT szerkesztője, majd 1991-től a Bukaresti Egyetem tanára,
2017-től pedig konzulens professzora. 2001-ben részt vett a Sapientia EMTE
létrehozásban, a társadalomtudományi képzés kiépítésében. Szociológia- és
társadalomtörténeti tanulmányai angol, francia, magyar és román folyóiratokban
jelentek meg. Harminchárom kötet szerzője vagy társszerzője. A kötet adatai:
Formátum: 145 x 225 mm Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2025 Terjedelem: 288
oldal