Nehéz a Felvidéken magyarnak lenni? Erre a gyakran felvetődő kérdésre nem
adható egyszavas válasz. Talán ebből a mátyusföldi magyarok sorsát bemutató
regényből közelebb juthatunk az igazsághoz. A Felvidéki saga családregény, de
több annál. Egy nincstelen zsellérlány és az ő utódainak sorsa által a felvidéki
magyarság hányattatásait mutatja be. Mindezt az egyszerű emberek szemszögéből,
akik számára az csak újsághír, hogy valamelyik messze délen fekvő városban
lelőtték a trónörököst, de az már véres valóság, hogy ennek következtében az
egyik családtag odaveszett a fronton. Angyal Mária története az ezeréves magyar
királyság végnapjaiban, a XX. század elején kezdődik. Átéli és megszenvedi az I.
világháborút, Trianont, a II. világháború borzalmait és a csehországi
deportálást. A kommunizmus éveit, a prágai tavaszt, a bársonyos forradalmat,
Csehszlovákia szétválását és Szlovákiának az Európai Unióba való belépését már
az utódai élik meg. Minden hányattatás ellenére a néhai szegény asszony
leszármazottai egy családi találkozó alkalmával elégedetten vethetnek számot a
múlttal, és bizakodóan tekinthetnek a jövőbe: ?Bár a család fájáról sok levelet
messze sodortak a történelem viharai, a rokonság jelentős része még mindig a két
ősi fészekben, Királyrévben és Alsószeliben él. Magyarságunkat megtartottuk. Ha
körülnézünk, láthatjuk, a család fája erős és egészséges. Abban is biztosak
lehetünk, ha segítjük egymást és összetartunk, akkor az Úr is megsegít bennünket
és nincs az az erő, amely ezt a fát ebből a földből kitéphetné.?