Odüsszeusz bolyongását beszéli el, tíz évig tartó útját haza, Ithakába, ahol
hűségesen várja őt hitvese, Pénelopé, kapzsi kérők hadától körülvéve.
Bolyongásai közben csodás kalandokat él át, szerelmekkel, varázslókkal,
szörnyekkel találkozik, sőt még az alvilágba is leereszkedik, s ott viszontlátja
halott bajtársait. Az Íliász a jelenvalóság költeménye ? mondja Szerb Antal. Az
Odüsszeia a távolság eposza, az utazásé. Az első romantikus mű, azt lehetne
mondani, mert benne jelenik meg először a nosztalgia. Egyik angol fordítója
pedig úgy jellemzi, hogy ez az első regény, és noha a regények hosszú sora
követi, egyáltalán nem bizonyos, hogy nem a legjobb ? e. De nemcsak azért nem
avul el soha ? figyelmeztet Devecseri Gábor ? , ami a világirodalom nagy
regényeivel közös sajátsága, hanem azért is, ami a regénytől megkülönbözteti. Az
eposz ? az a varázsszőnyeg, mely, akármilyen roppant nagy is a kerülete, repülni
tud ? , mert vers volta röpíti: a szereplői egész nagy hadát könnyen hordja a
hátán.