Sörgyári capriccio A Sörgyári capriccio 1970 ? ben született. Hrabal a boldog
időket örökíti meg benne, azt az időszakot, amikor ő még csak szerelmes
gondolatként motoszkált az anyja fejében ? ha igaz. Megeleveníti Nymburkot, a
városkát, ahol megállt az idő: megidézi a sörgyár gondnokát, a daliás ? ideges
motorbicikli ? bolond Francint, akivel gondolkodás nélkül cserélne a sörgyár
teljes igazgatótanácsa ? egy nő miatt. Egy gyönyörű aranyhajú asszony miatt, aki
úgy issza a sört, úgy eszi a disznótorost, úgy mászik fel a kéménybe a lobogó
hajával, hogy egész Nymburk szájtátva nézi. A tériszonyos tűzoltóparancsnokkal
egyetemben. Szigorúan ellenőrzött vonatok A Szigorúan ellenőrzött vonatok
története a második világháború utolsó napjaiban, egy cseh kisváros
vasútállomásán játszódik. Hőse Milos, az ifjú forgalmista, akit sikertelen
öngyilkossága után (az ereit vágta fel, merthogy nem sikerült férfivá válnia
szerelmével, a kis kalauzlánnyal) kiengednek a kórházból, és újra szolgálatra
jelentkezik az állomáson, ahol különös társaság verődött össze. Először is itt
van Hubicka forgalmista úr, a nagy szoknyavadász és bohém életművész, aki egy
unalmas szolgálati éjjelen az összes fellelhető hivatalos bélyegzőt rányomja a
távírász kisasszony pucér ülepére, amiből is éktelen skandalum kerekedik. A
botrány legfőbb kárvallottja természetesen nem Hubicka forgalmista, hanem az
állomásfőnök úr, a megszállott galambtenyésztő, aki csak ezekért az apró
szárnyas jószágokért él ? hal. Galamblelkűnek nem mondható neje, az esténként az
irodában horgolgató főnökné asszony viszont nemes természetességgel nyisszantja
el nyulak ? baromfiak nyakát. Ebbe a kisszerű, ám a háborús körülmények között
mégis idillinek tetsző világba robog bele egy szigorúan ellenőrzött vonat, egy
lőszerszállító katonai szerelvény, amelyet Hubicka forgalmista úr szíve szerint
felrobbantana. A hősi feladatra az immár férfivá lett Milos vállalkozik. . .
Táncórák idősebbeknek és haladóknakA világ mindig gyönyörű, nem azért, mintha
valóban az volna, hanem azért, mert én úgy látom. Akinek Pepin bácsi szövegeiből
soha nem elég, az most megtalálja a számítását. A derék suszter csapongó
monológja ugyan mindössze egyetlen mondat, de az kötetnyi hosszú, és a végén
sincs pont, illetve nem egy pont van, hanem három, mintha csak levegőt venne a
bácsi. . .