Nem tudom, te hogy vagy vele, de az én fejemben időnként elég nagy a jövés ?
menés! Különös alakok lökdösődnek meg kerülgetik egymást odabent, mint hétköznap
délután a járókelők egy forgalmas városi utcán. Időnként megtörténik, hogy csak
úgy, firkálás közben kisétál valamelyikük egy papírdarabra ? mondjuk amikor
telefonálok, gondolkozom, bambulok, vagy olyasmire kéne figyelnem, ami untat egy
kicsit. Csakhogy, mint te is tudod, a firkák többnyire a papírkosárban végzik,
jobb esetben egy fiók mélyén. Úgy éreztem, ezen változtatni kell! Ebből lett ez
a könyv, ahová beengedtem a fejemben és a papírfecniken nyüzsgő alakokat ?
tegyenek ? vegyenek szabadon, ahogy jólesik nekik! Te pedig nézegethesd őket, és
akár kitalálhasd a történetüket is. ? Mert története mindegyiküknek van, abban
biztos vagyok!