A táltos-tudós mondakör megtalálható még a Rábaközben, Hanságvidéken -
állapította meg a neves néprajztudós, Timaffy János. A szerző a térségben máig
élő hagyomány képviselőitől kapott tudást jelen kötetben adja közre, bemutatva,
hogy ősvallásunk nyitott, összegző vallás volt, mely a szeretetről, az egyén
szabadságáról, a toleranciáról, a természet tiszteletéről és a nemek
egyenlőségéről szólt. Olvashatunk e vallás - a Büün vallás - kialakulásáról és
továbbéléséről, ősi istenképünkről, melynek Ukkó - azaz a Boldogasszony - a női,
Yotengrit pedig a férfi fele. Megismerhetjük az egykori táltosok és bacsák - a
13. században élt hőgyészi Lápkumánja, a rábacsanaki Ölüd, valamint a múlt
századból a maglócai Farkas Sándor, acsalagi Bendes József, Tudós Nagy Ferenc, a
kónyi 'Hazug Gyuri' és a többiek - neveit, bölcs mondásait. E bölcseletek a
másvilágtól a tiltásokon, parancsolatokon, legendákon, bűvölésen, a szerelem és
szeretkezés dolgain át a gyógymódokig ívelnek. Elolvashatjuk a barbacsi Jámbor
Jánostól ismertté vált teremtésmondát, s annak kónyi, hőgyészi és szörgényi
változatát. Ritkaságként említi előszavában Lanczendorfer Zsuzsanna
néprajzkutató a vallás kilenc könyvéből e kötetben található négy, eddig még fel
nem tárt fejezetet. Bár a szerző történelmi megállapításai sokszor igen távol
állnak a hivatalos történetírás álláspontjától, ám kétségtelen, hogy a kötet
magyar kulturális örökségünk egy csodálatra méltó darabját képezi.