Fitzhuber Dongó nemcsak hogy kajla fülű, krumpliorrú, csálé kis varázsló, de
bizony valóban kétbalkezes is: önmagát változtatja békává a hercegnő helyett,
kiengedi a dzsinnt a palackból, egyszóval bajt bajra halmoz a varázslóiskolában.
Miután üggyel-bajjal mégis sikerül lediplomáznia, a Nimbusz Endre Bertalan utcai
lakótelep körzeti varázslóhivatalába helyezik. Itt talál egy levelet, amelyben
elődje azt tanácsolja: Menekülj! Dongó ennek ellenére marad, ám hiába tart még
éjszakai ügyeletet is, senki sem kíváncsi az új varázslóra. Egy este az egyik
ablakban unatkozó hétéves kisfiúra figyel fel, akinek egyetlen vágya egy igazi
mese. Együtt erednek útnak, hogy felkutassák a panelház emeletein rejtőző
csodákat: Első Badar király udvarának maradványait és szépséges legkisebb
leányát, az eltűnt Lanolint. A magyar gyermekirodalom megkerülhetetlen
alkotójának első meseregénye, A kétbalkezes varázsló éppen negyven éve jelent
meg és ma is ugyanolyan friss és szórakoztató, mint akkor.