Borostásak, ballonkabátot hordanak, kemény az öklük, biztos kézzel lőnek, és
semmi sem állhat az útjukba, ha az igazságról van szó. Ők a magándetektívek.
Legalábbis a krimik szerint. De milyenek ők valójában? Kik voltak az első
detektívek, és hogyan alakult ki a bűnügyi irodalomban a magánnyomozó figurája?
Létezik-e a magyar magándetektív, és milyen ügyekben, milyen módszerekkel kell
kiderítenie az igazságot? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Varga Bálint
könyve, melyben éppúgy helyet kapnak a világ nagy detektívjei - legyenek akár
valós, akár irodalmi alakok - , mint a magyar magánnyomozás története. A szerző
a másfél évig tartó anyaggyűjtés során közvetlen közelről figyelhette meg,
hogyan dolgoznak napjaink magyar magándetektívjei, hisz a könyvben szereplő
ügyek nyomozása során végig ott volt a magándetektívekkel, testközelben látott
és hallott mindent. Az izgalmas és fordulatos, megtörtént eseteken keresztül
hiteles képet kaphatunk erről a rejtélyek övezte szakmáról és az emberekről,
akik az igazság kiderítésének szentelik életüket. De nem csak a magándetektívek
beszélnek most először nyíltan és őszintén a munkájukról, hanem mindazok, akik
segítik őket: operatív figyelők, környezettanulmány-készítők, beépített
ügynökök. A Magándetektívek érdekfeszítő, olvasmányos könyv, amihez hasonlóan
átfogó, nagy felkészültséggel megírt mű magyar nyelven nem született még ebben a
témában. - Létezik-e a magyar magándetektív, és milyen ügyekben, milyen
módszerekkel kell kiderítenie az igazságot? A témában először jelenik meg
dokumentumkönyv Magyarországon. - A nyomozás - és a krimiolvasás - újabb
fázisához érkezett. A detektív figurájáról \(bármennyire is gyanús volt) és
történetéről nem rendelkeztünk megfelelő bizonyítékkal. Mostanáig. /H. Nagy
Péter, irodalomtörténész/ Az idei Könyvhéten lát napvilágot a szerző maga
nemében egyedülálló könyve a magyar magándetektívekről. A rendszerváltozást
követően ismét engedélyezetté vált a magánnyomozói hivatás Magyarországon.
Kevesen tudnak róluk, arról pedig még kevesebben, kik ők és milyen módszerekkel
dolgoznak. A szerző a másfél évig tartó anyaggyűjtés során közvetlen közelről
figyelhette meg a magyar magándetektíveket. A kötetben négy megtörtént esetet
követ nyomon, amelyek mindegyikében részt vett a nyomozásban. Az esetek
megírásában a nevük elhallgatását kérő magándetektívek minden nyomozati módszert
megmutattak neki, legyenek azok törvényesek vagy éppen a törvényesség határát
feszegetők. De nemcsak a magándetektívek beszélnek most először nyíltan és
őszintén a munkájukról, hanem mindazok, akik segítik a munkájukat: figyelők,
környezettanulmány-készítők, beépített ügynökök. A könyv első része a
magándetektívek történetét dolgozza fel részletesen Vidocqon és Pinkertonon
keresztül számos mai amerikai és angol magándetektívig, akikkel a szerző
interjúkat készített. A második részben a magándetektívek magyarországi
történetét mutatja be a kezdetektől napjainkig. Ezen kívül újszerű, izgalmas és
eddig csak ritkán említett részleteket tudhatunk meg a magyar állambiztonság
bűnügyi hálózatáról, hisz a könyv megírásában segédkezők jórésze maga is valaha
elhárító volt, operatív tiszt vagy bűnügyi nyomozó. A harmadik rész a már
említett négy esetet taglalja. A szerző testközeli tapasztalatai alapján írta
meg a nyomozati módszereket az adatgyűjtéstől a környezettanulmányig, a
leplezett meghallgatástól az operatív figyelésig. A negyedik rész egy újra erőre
kapó műfaj, a krimi történetével és műfajelméletével foglalkozik Conan Doyle-tól
Agatha Christie-n és Raymond Chandleren keresztül a műfaj modern képviselőig. Az
ötödik rész a magyar krimi hiányát vizsgálja. A szerző több szempont alapján
próbálta meg kideríteni, miért nem született a szó klasszikus értelmében vett
krimi mindeddig Magyarországon. A nagy felkészültséggel megírt, alaposan
megkutatott és olvasmányosan megírt könyv mindenki érdeklődésére számot tarthat,
aki a magándetektíveket ballonkabátos, borostás, keményöklű és mogorva
férfiaknak képzelte, ugyanis a könyv végére kiderül: szinte semmi sem igaz
abból, amit a magándetektívekről képzelünk vagy gondolunk. Nem magányos
farkasokról olvashatunk az oknyomozó újságírás legszebb hagyományait követő
könyvben, hanem magán titkosszolgálatok profi, felkészült és hatékony
munkatársairól. A KÖNYVRŐL ÍRTÁK: Varga Bálint félig fiktív nyomozati
beszámolóiban \(ha úgy tetszik, mini-krimijeiben) egyszerre két nyomozás folyik:
nemcsak a bűnügy felderítése a tét, de az olvasó figyelme mindvégig egy másik
nyomozást is követ, hiszen a magánnyomozók módszerei, stratégiái legalább
annyira rejtélyesek, mint maga a tulajdonképpeni bűneset. Gyakran nem is könnyű
eldönteni, melyik szál az érdekesebb, egyvalami azonban biztos: ezek a kettős
krimik kivétel nélkül lebilincselő olvasmányok, amelyeknek gazdag kontextust
teremtenek a szerző bevezető és záróesszéi a magándetektívek és a krimi
kapcsolatairól, a krimi műfajáról, valamint a magyar krimi hiányának okairól.
Bényei Tamás - irodalomtörténész Egy kötet, négy eset. Krimivilág - de Matula és
Derrick, Columbo és Poirot helyett főszerepben: a magyar detektív. Fény derül
rá, hogy lesz a magán kutatóból privát kopó, a nyomozóból a közrend
lelkiösmerete. Mennyi fér egy nejlonzacskóba, egy floppyra, a levesbe, a
kávéautomatába. S az ok\(os)nyomozás során kiderül az is, mi lett anno a
Hálózattal. Balogh Attila - Észak-Magyarország Jelentést írni tudjuk mennyire
lehetetlen: egy részlettel mindig adósai maradunk a valóságnak, ami végül
papírra kerül mégsem fikció. Varga Bálint Magándetektívek című könyve azonosul a
témájával: egy megismerési mechanizmust mutat be, a tényfeltárást értelmezi, s a
részletek, szakmai fogások, a kriminológiai történelem és a vonatkozó irodalom
ismertetése közben észrevétlen olyasvalamivé alakul, ami már nem
ismeretterjesztő szöveg és még nem krimi - valahol a két műfaj között rekedt
dokumentumregény. Krich Balázs - /origo/ Ha csak a megcsalatásukra gyanakodó
férjek, feleségek, szeretők veszik kézbe e könyvet, már érdemes volt
megjelentetni. A Magándetektívek értéke azonban jóval több ennél: különleges
olvasmányélményt és titkokba beavató, fontos ismereteket nyújt a bűnügyi
regények-és történetek kedvelőinek, a magánnyomozók módszereire és rejtélyes
munkájára kíváncsiaknak, s nem utolsósorban a krimiirodalommal foglalkozó
szakembereknek. Erős Zoltán - kritikus, irodalomtörténész