AZ ÖTÖDIK KIADÁS ELŐSZAVA. Az első kiadás megjelenése óta meglepően nagy
számban jelentek meg könyvek, a melyek az 1866. évi háborút tárgyalják s köztük
első rangú munkák. Úgy látszik, hogy valamely históriai korszak földolgozásában
az apály és az ár határozott törvényen nyugszik. Minden jelentős esemény (s ez
történt az 1866. évi háború után is) először egy halom, többé-kevésbbé hivatalos
szinű fölvilágosítást von maga után, a melyek a napi lázas érdeklődést kivánnák
kielégíteni. Erre rendszerint, kivált ha az esemény faktorai még élnek és
hivatalban vannak, hosszabb hallgatás szokott következni. Végül eljő az az idő,
a mikor az érdekelt ivadék már sírba szállott s most hagyatékukból nagy
fontosságú emlékiratok s velük egy időben kísérletek jelennek meg, a melyek a
históriai anyagot szerves kapcsolatukban tárgyalják. A mi az 1866. évi háborút
nézi, most a dolog e stadiumában vagyunk: mert az utolsó öt esztendőben jóval
több és fontosabb munka látott világot, mint előbb huszonöt esztendő alatt. A
közlemények csúcsán hacsak az 1896 óta megjelent munkákat számítjuk, a Bismarck
emlékiratai s a porosz vezérkar Moltkéról és Vilmos császárról szóló hatalmas
publikácziói állanak. Jelentőségben közel áll hozzájuk Bernhardi Theodor
naplója...