Somlyó Zoltán válogatott versei antik (Magvető Kiadó), 1962 398 o., vászon
kötés, közepes állapotú borító kopottas, foltos 800.- Az indulása meghatározta
sorsát, költői pályáját, sőt, egy kis túlzással szólva utókorát is. Első, még
szinte gyerekfejjel írt versei miatt apja kitagadta, de nemcsak a szülő ház
ajtaja csukódott be mögötte, hanem más ajtók sem nyíltak ki neki soha. Sikere
alig volt, annál többet, amennyi a nyomorgáshoz elég, sosem keresett; lassan
ifjúkori barátai is elmaradtak mellőle ? csak a szavak kísérték, költészete
sorsot teremtő szimbólumaival egyre inkább azonosuló életútján. Átkozott
költőnek, Jajgató Feliciánnak hívta magát, s élete a legteljesebb igazolása lett
költészetének. Amit Kosztolányi jellemzett talán legtalálóbban: ?Van neki egy
bűvös szótára, mely magában foglalja a magyar nyelv ékköveit. Ez a legkisebb
benyomásra rázkódni kezd, mint a kaleidoszkóp. A szavak, úgy rémlik, véletlenül
? egymás mellé hullanak ? gyöngy és emlék, virág és szív, szalag és seb ?, majd
fehéren, mint a fagyott könnyek, majd pirosan, mint a vérrögök, s olyan színesen
mozgó, eleven ábrákat raknak ki, hogy a meglepő találkozás láttán felujjongunk a
teljes sikert üdvözölve. Senki, ki újabban verset írt, nem követte ilyen
ösztönösen a jelképes költészet tanítását, mely a verset ťjó kalandnakŤ tekinti,
és senki sem köszönhet ennyit a véletlen áldott és termékenyítő szerencséjének,
mely már nem szeszély többé, hanem maga a szavak végzete.? Ez a kötet Somlyó
Zoltán válogatott verseinek mindeddig legteljesebb gyűjteménye s egyben
megemlékezés a költő születésének 80. évfordulójáról.