Az 1683-as Bécs elleni török támadás és a magyarországi visszafoglaló háború
megindulásának háromszázadik évfordulója óta., csaknem az ezredfordulóig
tartóan, minden esztendőben megemlékezhetünk e küzdelem valamely nevezetesebb
vagy kevésbé nevezetesebb hadi eseményéről. Közöttük Magyarország további sorsa
szempontjából a legjelentősebb minden bizonnyal Buda 1686-os fölszabadítása volt
a másfél százados oszmán uralom alól, s érthetően erről jelent meg már eddig is
a legtöbb magyar kiadvány. Ezek növekvő száma az időszerűségen túl azért is
örömmel üdvözölendő, mert az 1683-tól 1699-ig tartó visszafoglaló háború
története a felszabadulást követő évtizedek magyar történetírásában meglehetősen
elhanyagolt területnek számított, jórészt különféle - véleményünk szerint
helytelenül aktualizáló - politikai szempont miatt. Így nem csupán a széles
nagyközönségnek, de még a történelmet oktató pedagógusok tekintélyes részének is
csak hézagos ismeretei voltak, és sokaknak sajnos vannak még ma is annak a több
mint másfél évtizedes véres küzdelemnek a történetéről, amely meghatározó
szerepet játszott Magyarország további gazdasági, társadalmi és politikai
fejlődésében. A közelmúltban megjelent - alapvetően ismeretterjesztő, népszerű -
feldolgozások vagy egy-egy hadi eseményt tárgyalnak, vagy a háború történetét
mondják el kronológiai sorrendben, mint például R. Várkonyi Ágnes, ifj. Barta
János, Sugár István munkái, vagy a török birodalomról adnak szemtanú
beszámolókat. A török világ megismerését célzó művek közé sorolható még Az
illatos kert című, 1983-ban kiadott könyv is, amely a mohamedán - mindenekelőtt
az arab - világ szerelmi kultúrájába enged, ha meglehetősen idillikusra
színezetten is, bepillantást. Az olvasók többsége nem juthatott hozzá e
megjelent könyvek mindegyikéhez, ezért úgy véljük, nem fölösleges, ha munkánkban
némi szintézisét adjuk ezeknek a legújabb kutatási eredményeket tükröző
kiadványoknak is. Könyvünk három nagyobb részre tagozódik. Az első arról a török
világról kíván áttekintést adni, amelyet a visszafoglaló háború szüntetett meg
Magyarországon. A második részben azoknak a legjelentősebb török és császári
hadvezéreknek az életéről és cselekedeteiről számolunk be, akik kiemelkedtek e
küzdelemben. A mű befejező része a visszafoglaló háború idején tanúsított magyar
magatartást vizsgálja, arra törekedve, hogy lehetőleg elfogulatlanul mutassa be
ezen időszak kurucainak és labancainak harcát. Választ keresve egyúttal arra a
nem elhanyagolható kérdésre: miért küzdött a magyarok váltakozó számú része e
háború alatt is török szövetségben? Munkánkban több oldalról is többrétűen
kívántuk bemutatni mind a török világot, mind az egymással véres harcot vívó két
nagyhatalom főszereplőit és azok környezetét, nemkülönben a XVII. század végi
magyar életet és sorsproblémákat. E feladat teljesítése nem csekély nehézséget
rejt magában. Többek között azért, mert a tárgyalt időszakban mind a török, mind
a Habsburg-hatalom a magyarság számára egyszerre volt ellenség és szövetséges,
sőt a két táborban küzdő magyarok több esetben szembekerültek, és véres harcot
folytattak egymással is. Barát és ellenség fogalmát tehát nagyon különbözően
értelmezték a korabeliek. Mindkét táborban lévők magukat tekintették az édes
haza igaz ügye oltalmazóinak, s a másik párton lévőket pedig árulóknak. Ez az
elfogult szemlélet szinte napjainkig hat az utókor történetíróira; nem kis
zavart okozva ezzel a széles tömegek történetfelfogásában, eligazodásában. Buda
török uralom alóli felszabadulásának háromszázadik évfordulóján újra sokakban
fölvetődik a kérdés: kikhez kötődjünk érzelmileg? A Habsburg-uralkodó hatalmát
kelet felé növelni akaró Lotharingiai Károly herceg Budát vívó, sok nemzetből
verbuválódott katonáihoz-e, akik között 15 000 magyar is harcolt - vagy a török
vazallusság mellett kitartó kurucokhoz, Zrínyi Ilona Munkács várát védő
vitézeihez? Úgy véljük, e súlyos probléma megoldásában iránymutatóak József
Attila sokat idézett, de nem mindig megszívlelt sorai: A harcot, amelyet őseink
vívtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi
munkánk, és nem is kevés. Ennek szellemében szeretnénk bemutatni mind a török
világot, mind a magyarországi török uralmat fölszámoló háború idegen és magyar
résztvevőit. Mennyiben sikerült megvalósítani célunkat? - az olvasó hivatott
eldönteni.