Mikor a nyolczvanas évek derekán az ország közvéleménye elkezdett foglalkozni a
gondolattal, mikép kelljen a magyar honfoglalás közeledő ezeréves fordulóját
megülni? a Magyar Tudományos Akadémia is, mely a nemzeti élet semmiféle
lüktetésétől sem zárkózik el, érezte, hogy neki is részt kell venni a nemzeti
ünnepben. A bizottságba, melyet a mód megállapítására kiküldött, az Akadémia I.
osztálya Hunfalvy Pált és Beöthy Zsoltot, a II. osztály Pulszky Ferenczet és
Pauler Gyulát, a III. osztály Than Károlyt és Szabó Józsefet választotta. E
bizottság véleményét, Az Akadémia, egyébként is résztvevén az 1895-ben
rendezendő országos ünnepben, a maga részéről azzal ünnepelje meg az ország
ezeréves fennállását, hogy a honfoglalás történetére vonatkozó hazai és külföldi
kútfőket, a kornak teljesen megfelelő kritikai kiadásban bocsássa közre, az
Akadémia összes ülése 1891 deczember 7-ikén tárgyalta, elfogadta és
végrehajtásával a II. osztály útjána Történelmi bizottságot bízta meg, melynek
tanácskozásait akkor Szilágyi Sándor helyettes-elnök vezetett. A bizottság 1892
márczius 26-iki ülésében tüzetes terve készített. E terv szerint, - hogy szavait
idézzem és lényegét kiemeljem: A millennium alkalmával kiadandó mű hivatva lesz
mindazon emlékeket, írott forrásokat és leleteket a tudomány mai színvonalán
álló kiadásokban felölelni, magyarázni és minden oldalról megvilágítani, melyek
a honfoglalás történetének ,a benne szereplő népek belviszonyainak és műveltségi
állapotának megismerésére tudományos alapúl szolgálhatnak, és melyekhez az, ki
Magyarország népeinek, beleértve a hódítókat és meghódoltakat, azon korbeli
történetéről, belviszonyairól és műveltségi állapotáról képet akar nyerni, első
sorban fordulni kénytelen. (előszó)