Először a koppanások... Aztán a férfiarc. Az arcon végigömlő, vérrel keveredő
eső, a fekete lyukak a szeme helyén, az ablaküveghez nyomott, elfehéredett
ujjak. Néha Bill arca volt, néha Charlie-é. Aztán jött a sikoly... Aztán a
macska. Ott ült a feketén fénylő úttest közepén, hátulról megvilágítva,
hatalmasan. Aztán a csattanás... A csattanás az autó csattanása volt, amikor
Rachel fának ütközött vele. A baleset során meghalt az utasa, Charlie, a környék
ezermestere. Megsérült Rachel térde, és egy hatalmas, fekete kóbor macska is,
aki azóta üldözi Rachelt... Vagy ez csak Rachel rémlátomása? Csak képzelete űz
vele szörnyű tréfákat az elhagyatott házban, ahol egyedül tölti az éjszakákat
újszülött kislányával? Bill, a férje hosszú hetekre elutazott Hollywoodba,
filmforgatókönyvet írni - bár ez sem bizonyos. Celia, Rachel újdonsült barátnője
épp most világosította fel, hogy Bill első felesége is Hollywoodban él... Lehet,
hgy nem is a macska akarja az őrületbe kergetni, hanem egy ember? Egy ember, aki
megmérgezi a kutyáját, aki kis híján megöli a gyermekét. De ki lehet ő? A
torokszorító izgalmakkal teli regény természetesen csak az utolsó lapokon árulja
el a megoldást. Addig az olvasó együtt retteg és képzelődik a szép és
rokonszenves hősnővel, akit megbabonázott a macska szeme.