Egy kolozsvári székely nemes 1830-ban pénzzé teszi szerény örökségét, s útnak
indul az óceánon túlra. Másfél esztendei bolyongás után hazatérve enged barátai
unszolásának, és sajtó alá rendezi útinaplóját. Az Utazás Észak-Amerikában a
reformkor egyik legnagyobb könyvsikere lesz: egy esztendő alatt kétszer kiadják,
szerzőjét levelező tagjává választja az Akadémia, jutalmakat és emlékserlegeket
kap, a korszak leghíresebb politikusai sietnek gratulálni neki. A szerzőt
azonban ? aki időközben ismét elfoglalta szerény írnoki állását Kolozsvárott ?
feszélyezi a zajos siker. Miközben az ország közvéleménye európai útirajzának
kiadását sürgeti, Bölöni egészen másfajta munkára vállalkozik: kegyetlenül
őszinte naplóba kezd, hogy, mint írja, ?ezután életemnek nevezetesebb
történeteit feljegyezzem, s tetteim, érzelmeim és történeteimből olyan tárt
gyűjtsek, hol az engemet érdeklő múltat ? legyen az jó vagy rossz ? mint
tükörben, még egyszer megpillanthassam..?