Amíg a tudatosság a test fogságában marad, az ember nem érhet el magasabb
szinteket. Mert ameddig valaki csak a fizikai testével azonosul, bizony sok
problémával kell szembenéznie. Gyakran akkor kezdünk több figyelmet fordítani a
testre, mikor megbetegszik. Ha testünk fájdalmat érez, képtelenek vagyunk úgy
kommunikálni másokkal, ahogy szeretnénk, már csak a fájdalomra fókuszálunk.
Ahelyett, hogy tudatosak lennénk arról, valami fájdalmunk van. Szeretteink
csupán azzal vigasztalhatnak, ha elterelik róla a figyelmünket. A külső anyagi
természet és a belső szellemi tudatosság központ nagylelkűségének köszönhetően
tartós egészségben és harmóniában élhetnénk. Ám mesterséges testi és mentális
akadályok építésével elvesztettük a közvetlen kapcsolatot ezekkel az erőkkel. Ha
a jóga ősi módszereivel újra teljes figyelmet fordítunk létezésünkre, tudatos
irányítói leszünk tetteinknek és érzelmeinknek. Észre fogjuk venni, hogy az
egészség mentális aspektusa fontosabb, mint a fizikai. Végül megtapasztaljuk a
bennünk lévő tudatosság középpontját, s ezt a különleges szintet hívjuk
spirituális egészségnek. Ez egyszerre jelenti a létezés és a harmónia
művészetének megvalósítását.