A kézirat lezárva: 2019. május 15. Szerző: Mohay Ágoston PTE ÁJK Európa Központ
? Publikon Kiadó, 2019 Az uniós jogrend, mint sui generis, szupranacionális
közjog sajátos viszonyban van nemcsak a tagállami jogrendszerekkel, hanem a
nemzetközi joggal is ? és ahogy az előbbi relációt, úgy az utóbbit is döntően az
Európai Unió Bíróságának gyakorlata határozza meg, tekintettel arra, hogy az
írott jogban nem találunk a kérdésre vonatkozó átfogó szabályozást. E monográfia
célja annak vizsgálata, hogy milyen a viszony a nemzetközi jog és az uniós jog
között (általában és egyes nemzetközi jogi normatípusok esetében), mennyiben
létezik ill. létezhet-e hierarchia a két jogrend között, illetve, hogy hogyan és
mennyiben nyerhetnek alkalmazást a nemzetközi jog különböző jogforrásai az uniós
jogrendben ? és ez milyen következményekkel jár az uniós jog számára. A
problémakör jelentősége kapcsán elég arra utalni, hogy a nemzetközi jog uniós
jogban történő érvényesülésének kérdése számos olyan nevezetes és sok vitát
kiváltó európai bírósági határozat hátterében felfedezhető, mint a Sólyom-ügy, a
Kadi-ügysorozat, az Uniónak az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez történő
csatlakozásának megengedhetőségét vizsgáló vélemény, vagy éppen az unión belüli
kétoldalú beruházásvédelmi megállapodásokkal kapcsolatos Achmea-ítélet. Az
esetjogi elemzésen alapuló monográfia többek közt ezen ítéletekre is támaszkodva
von le következtetéseket. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: puhatáblás
Megjelenés éve: 2019 Terjedelem: 172 oldal A tartalomból: I. Bevezetés és
témaválasztás indokolása 1. Az alapprobléma és a kutatás módszertana II. Az
uniós jogrend autonómiája 1. Az autonóm uniós jogrend 2. Az EUMSz. 344. cikke és
a Bíróság gyakorlata 3. Az uniós jog és a nemzetközi jog viszonyának problémája
az uniós jog autonómija fényében 4. Következtetések III. Az Európai Unió által
kötött nemzetközi szerződések helyzete az uniós jogrendben 1. Az Európai Unió
által kötött nemzetközi szerződések 2. Az Európai Unió által kötött nemzetközi
szerződések jogi természete 3. A tagállamok nemzetközi szerződései 4.
Következtetések IV. Az Emberi Jogok Európai egyezménye az uniós jogban ?
csatlakozás előtt és után(?) 1. Az EJE az uniós jog szemszögéből 2. Az uniós jog
az Emberi Jogok Európai Egyezménye szemszögéből ? a jelenlegi helyzet 3. Az EU
csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez 4. A csatlakozás várható
hatása az EJEE és az uniós jog viszonyára 5. Következtetések V. A nemzetközi
szokásjog helyzete az uniós jogban 1. A nemzetközi szokásjog természete 2. A
nemzetközi szokásjog érvényesülése az uniós jogban 3. A nemzetközi szokásjog,
mint érvényességi mérce 4. A Front Polisario ügyek 5. Az általános nemzetközi
jog egyéb forrásai 6. Következtetések VI. A Kadi-doktrína, avagy az ENSZ
Alapokmányból fakadó kötelezettségek és az uniós jog viszonya 1. Az ENSZ
Alapokmányából fakadó kötelezettségek az uniós jogban a Kadi ügyeket megelőzően
2. A Kadi-ügyek alapproblémája 3. A Törvényszék első Kadi ítélete (2005) 4. Az
Európai Bíróság Kadi ítélete (2008) 5. A Kadi-doktrína további fejlődése 6.
Következtetések VII. A Sólyom-ügy: divergencia vagy a nemzetközi jog és az uniós
jog újraértelmezett viszonya? 1. A Sólyom-ügy tényállása 2. A felek érvei és a
Bíróság ítélete 3. Kritika és következtetések VIII. Záró következtetések 1. A
nemzetközi jog érvényesülése az uniós jogban: tanulságok 2. Az Unió alkotmányos
identitása: autonómia újratöltve? 3. Egy új Solange-koncepció? 4. Záró
gondolatok IX. Bibliográfia X. Felhasznált bírósági határozatok jegyzéke