Ez a történet egy fiatal magyar diákról szól, aki átélte a második világháború
borzalmait, a légitámadásokat, szülővárosának bombázását és Budapest ostromát.
Szovjet katonák hurcolták el 1945 februárjában mint hadifoglyot. A náci
megszállás idején, családjával együtt, aktívan segítette zsidó honfitársait. A
háború után évekig élt a szovjet kommunista terror elnyomása alatt. Hamis vádak
alapján börötnbüntetés fenyegette, s hogy ezt elkerülje, áldiagnózis
segítségével egy tüdőszanatóriumban talált menedékre. Az 1956-os forradalom
alatt sebészként dolgozott Budapest egyik kórházában, ahová a harcok kitörése
után az első áldozatokat szállították. A szabadságharc brutális vérbe fojtása
után menekülni kényszerült. Azokban a nehéz időkben hite,istenszeretete, a
családja, a barátai és embertársai iránt érzett szeretete éltették. S még
valaki, akinek varázsa betöltötte a szívét, lelkét örökre. Soha nem adta fel a
reményt, kitartással küzdött, hogy szabadságban élhessen.