Frans Eemil Sillanpää Hiltu és Ragnar antik (Európa Könyvkiadó), 1988 94 o.,
kemény kötés védőborítóval, jó állapotú könyvtári példány volt 800.- Egy
verőfényes nyárutói napon kel útra szegényes erdei viskójukból Toivola Hiltu,
hogy a gyönyörű Pyhäjärvi-tó partján fekvő nyaraló tulajdonosánál, a
megboldogult Palmerus népiskolai tanító özvegyénél cselédlányként munkába
álljon. Apja kíséri el, az a Toivola Juha, akinek szívszorító történetét
Sillanpää a Jámbor szegénység című, Nobel-díjjal kitüntett s magyarra is
lefordított regényében írta meg. A nyaralóban a szünidő utolsó napjait tölti az
igazgatóné szeme fénye, egyetimsta fia, Ragnar, akit az anyai féltés burokként
vesz körül, igyekezvén megóvni őt a világ s nem utolsósorban a nők
csábításaitól. Az igazgatóné Hiltuban ideális cselédlányra talál: csendes,
szorgos, alázatos falusi leányka, mentes mindazon külső-belső tulajdonságoktól,
melyek bármiféle veszélyt jelenthetnének fia számára. Így aztán végre rászánja
magát egy hosszabb utazásra, magukra hagyván a fiatalokat a nyaralóban. Az éber
anyai ösztönök azonban, ha mégoly kifinomultak is, nem sejthetik, hogy a
természet törvényei milyen alakoskodásra késztethetnek egy fiatalembert, aki
korábbi kudarcai után most végre biztos szerelmi zsákmányt remél. A kettesben
töltött néhány nap és éjszaka során ez a két fiatal teremtés a felnőtté érés
minden kínját és gyönyörűségét megéli, ki-ki a maga módján, félve és
reménykedve, próbálván hol siettetni, hol megállítani az időt, mintha csak
tudnák, hogy tragédiát hordoz magában, hiszen a kettejük között bontakozó
érzelem már születése pillanatában halálra van ítélve. A történet egyszerű,
hétköznapi; ereje varázslatos nyelvében rejlik, s abban a lírai hitvallásban,
amely minden nagy sikerű Sillanpää-regényben kifjezésre jut: ?az ember
elpsztulhat, ám az élet megmarad?.