?Napjainkban újraéled a polgár fogalom. Aktualizált meghatározásokkal. Talán
éppen ezért ódzkodik Magyarország népe ettől a szótól. Pedig nem kellene. Mint
ahogy nem kellene ezt a fogalmat kisajátítani se. Mert a polgár nem jár
díszmagyarban, és nem csak a Dohány utcában lakhat. Nem. A polgárság eszmeköre
másról szól. A polgári lét életforma. Olyan, amit meg kell tanulnunk
nagyapáinktól, dédszüleinktől. Olyan, amit zseniálisan kiirtottak a
gyakorlatban. De szellemben soha. A megszüntetett kávéházak újraélednek. Talán
egyszer még irodalmiak is lesznek. A sétapálcás úriemberek ma már nem lódenben
járnak. És így fog ez szépen átalakulni. (Polgár, 1991) ?És találkozom
cigányokkal, magyarokkal, akiknek rokonságából sokan pusztultak el, vagy
rokkantak meg a kegyetlen munka- és haláltáborokban. Mégsem nyafognak. Gyászuk
nem érdekből van. Őszinte, tiszta és mély. A fekete lepleken nem zsebek, hanem
fájdalom-könnycseppek vannak. A bácsik némelyikének már protézise van: Foksáni,
Uzmány, Moszkva, Szibéria, Recsk, Hortobágy, Kistarcsa üzenete. Az ötvenhatos
börtönöké, az akasztófa alól életbe zavartaké. És nem adnak ki könyvet A magyar
Budapest címmel. Mert természetesnek veszik. Mert magyarok. És, noha nem
beszélnek róla, tudják és ismerik a magyar holocaust történetét. Ami nem
versenytársa a zsidókénak, vagy a cigányokénak. Ugyanis mindegyikben meghalt
legalább egy ember. És az már nem politikai őrület, szeszély, diktátori hajlam -
az már gyilkosság. Lettlégyen a gyilkos magyar, orosz, ukrán, német, cigány,
vagy zsidó. (Magyar holocaust, 1995) ?Nem, Imre, ez nem így van. Azt kell
leírni: Sinkovits Imre, a Nemzet Színésze, a Nemzeti Színház örökös tagja,
szeptember 21-én lenne 75 éves. Igen, lenne. Szörnyű. Pedig olyan kíváncsi
lettem volna arra, hogy még ma is a Nemzeti Színház tagja lennél-e. Ezé az újé.
Ahol az évadnyitó társulati ülésen nem volt Himnusz. Ahol Halász Péter rendez,
ahol segédszínészből főszereplő lesz. Amely - programtervét elnézve - egy
érdekes, aranyos művelődési házra hajaz. Ahol nem játsszák Madách Az ember
tragédiáját. Ahol eszükbe sem jut színre vinni életed egyik legnagyobb sikerét,
a Mózest. Ahol, ahol... Te, szerintem, nem lennél tag. Inkább fognád fiadat és
mennétek a Vajdaságba, ahol - most figyelj! - lehetőség lenne a kettős
állampolgárságra, de ezt a magyar kormány hátrálsz latja! (Sinkovits Imre 75.
születésnapjára, 2003) Vissza