Emlékkönyv Kogutowicz Manó (1851-1908) halála 100. évfordulójára A 21. század
elején még százezrek számára ismerős ez a különös név: Kogutowicz Manó. A
hetvenesek még az ő térképeiről tanultak, az ettől fiatalabbak pedig szüleik,
nagyszüleik könyvei között találkoznak a híres kartográfus térképeivel. A név
márkanév lett, a jó térképet jelenti ma is. Az 1880-as évektől kezdve az ő
iskolai falitérképein, atlaszain több generáció nevelkedett. Annyira szépek és
jók ezek a mappák, hogy több mint száz év elteltével is úgy hatnak, mintha
tegnap rajzolták volna. A véletlenek összjátéka-képpen ez a lengyel-morva
származású ember 1881-ben Sopronba került, ahol kartográfus tehetségével magára
vonta a magyar tanügyi körök figyelmét. Kogutowicz Manuela, az unokája így írt
róla: ?Végtelenül szimpatikus, kellemes és nyugodt ember volt. Nehéz küzdelmeken
keresztül jutott el a sikerig, mint általában mindazok, akik rövid pályát futnak
be a földi életben (1851-1908). A magyar kartográfusok halála után száz évvel is
sokat köszönhetnek neki, sokat tanulhatnak tőle. Elsősorban a magyar földrajzi
nevek szeretetét, ápolását, a rajzi vonalak tisztaságát, szépségét, a térképi
tartalom hitelességét, a mindenre kiterjedő ellenőrzést. Hogy ne fordulhasson
elő olyan szarvashiba, hogy egy budapesti kiadású Segesvár térképről (2002)
hiányzik a Petőfi-emlékmúzeum. Illik tudni, a Segesvár melletti fejéregyházi
csatában esett el a legnagyobb magyar költő 1849. július 31-én. A szerzőnek
abban a szerencsében volt része, hogy 1986-ban Washingtonban és 1996-ban
Sydneyben találkozhatott a nagy térképész unokáival. Ok úgy tudták, hogy Emánuel
Kogutowicz azért jött Magyarországra, mert hívták, mert itt nem volt elég
képzett kartográfus. A Bécsből és Sopronból beszerzett dokumentumok bizonyítják,
hogy a német-olasz származású Rose Kapeller (Di Capello) és Emánuel szerelmét
Kari Kapeller zongorakészítő mester nem nézte jó szemmel, az apai harag elöl a
fiatalok Sopronba szöktek, ahol Rózát Montag Jakab ügyvéd örökbe fogadta,
Emánuel (1881-től Manó) pedig a Lähne-magániskola bennlakó tanára lett. A bécsi
Katonai Műszaki Főiskola jó ajánlólevél volt. Sopronban készítette el Vas
vármegye (1884), majd másodikként Sopron vármegye (1885) iskolai fali térképét,
amely utóbbival országos hírnévre tett szert. 1890-ben alapította meg a Magyar
Földrajzi Intézet elnevezésű térképészeti vállalatát, amely a magyar iskolákat
magyar nyelvű térképekkel látta el az eddigi német helyett. A ?földrajz abban az
időben szó szerint a Föld lerajzolását, a kartográfiát jelentette. A szerző
1994-ben még 542 Kogutowicz-térképet talált Magyarországon. Ezekről írt könyve
(Kogutowicz Manó térképei, 1995) nagy siker volt. Helga Nilsen, az egyik
ausztráliai dédunoka biztatására angolul is kiadta (Manó Kogutowicz the great
hungarian cartographer, 1997). A százéves évfordulóra álljanak itt Thirring
Gusztáv sorai: ?Rajongott mindenért, ami szép és nemes, lelkesedett a szép
természetért, de lelkesedett új hazájáért is, melyet hűségesen szolgált.