Louise Hillary, több expedíciós könyv szerzője, ebben a legutolsó útleírásában
egy nepáli nyári családi kirándulás történetét írja meg. 1971 decemberében indul
útnak 17 éves fiával, 15 meg 13 éves lányával egy egy vendégfiúval, hogy
találkozzék férjével, a híres hegymászóval, Sir Edmund Hillaryvel Nepálban, és
együtt töltsék el a nyári szünidőt. Nepál északkeleti hegyei közt barangoltak
serpa kísérőik társaságában, olyan helyeken is, ahol azt megelőzően sem Edmund
Hillary, sem a magas hegyek legjobb ismerői, a serpa hegyivezetők sem fordultak
meg. Nemcsak a napi fáradalmakat, viszontagságokat ismerjük meg a könyvből,
hanem a nepáli falvak életét, a soknemzetiségű hegyvidék lakóinak szokásait,
termelési módját, társadalmi rétegződését is. Hillaryék nyilván nagyon
népszerűek voltak a serpák között, s ennek köszönhették, meg az iskolaépítés
terén kifejtett önzetlen tevékenységüknek, hogy a lámakolostorok belső életébe
is bepillantást nyerhettek. Louise Hillary rokonszenvesen, derűsen, plasztikusan
ír, nem nagyképűsködik. Nem az egzotikumokra, inkább a mindennapi életre helyezi
a súlyt, s könyvéből kiderül, hogy a nepáli falvak nem is olyan primitívek,
ahogyan elképzeljük, bár kétségtelenül sok segítségre lenne szükségük, hogy
gazdaságilag, társadalmilag gyorsabban fejlődjenek. Nagy kár, hogy e kedves
vidám, optimista hangvételű könyv olvasását befelhőzi, hogy tudjuk: a szerzőnő
néhány éve tragikus végű repülőszerencsétlenség áldozata lett: három gyermekével
együtt életét vesztette.