A MADÁREMBER az utóbbi évtizedek egyik legszebb, legmegrendÍtôbb regénye. A
magyar repülés hôstörténetérôl szól, Arról az elsô csodálatos korszakról, amikor
az ember tudásának, és fôleg hitének erejével elôször fölszáll az égre. Olyan
emberekrôl mesél, akik életüket kockáztatják álmaikért. Kvasz András, a
'mezÍtlábas pilóta' vágya nem kevesebb, mint a pestkörnyéki Rákosmezô sarából
fölrepülni a magasba, a felhôk fölé, s vászonból és zongorahúrokból
összeeszkábált gépével utólérni a világot: a francia Bleriot-t, az angol,
amerikai és német pilótákat, akik mögött ekkoriban már hatalmas és gazdag ipar
áll. 'Nem csupán hiteles krónika, de vallomás is ez a könyv - mondja az író. -
Ebben a regényemben írtam le elôször, mit jelent nagyálmú embernek és magyarnak
lenni. Nem a Föld vonzerejét a legnehezebb legyôznünk, hanem azt a valóságot,
amely elôttünk is, utánuk is sok hitet és igyekezetet összetört.'