Ruffy Péter több mint két évtizede járja a világot, az országot, könyvtárakat,
kézirattárakat, Erdélyt, Bécset, Szlovákiát, Párizst, írói szülőházakat,
páncélszekrényekben őrzött ősi kéziratokat bújva, hogy egybegyűjtse, megírja a
magyar nyelvemlékek bujdosását, a magyar írásbeliség századait. Hogyan került
első ismert versünk, az Ómagyar Mária-siralom kézirata Belgiumba? Hol
rejtekeztek évszázadokig Balassi Bálint elveszettnek hitt szerelmes versei?
Hogyan vált majdnem temetési szemfedővé Petőfi Sándor írói szerződése
Amerikában? Miként mentették meg a második világháború romjai közt Madách Imre
Tragédiájának a kéziratát? Ki fedezte föl az ősi székely rovásírást egy
konstantinápolyi istálló falán, s hogyan kerültek tömegsírba Radnóti Miklós
versei, a XX. századi magyar líra legtragikusabb kéziratai? Erről beszél, s még
sok minden másról szól ez a finom mívű könyv, anyanyelvünk, nyelvemlékeink
évszázadainak regényes története.