Mészöly Miklós új elbeszéléseit tartalmazza ez a könyv. Valamennyi különös,
sűrű atmoszférájú, izgalmas történet - a szó közhasználatú és mélyebb értelmében
egyaránt - létünk, létezésünk lehetőségeit kutatja. A kötetet záró kisregény, a
Bolond utazás főhőse és színhelye egy ősöreg, kalandos sorsú, a Monarchiából itt
maradt és második ifjúságát élő vasúti kocsi: átmeneti otthona és majdani
nyughelye egy tucatnyi embernek. A címadó, a tizennyolcadik században játszódó
Sutting ezredes tündöklésé-nek minden mondata, mondatainak lejtése, ritmusa a
szerelemről beszél - essék szó különben harcokról, forradalomról, nyihogó
lovakról, öreg kastélyokról és furcsa lakóikról, romtemplomokról vagy
gulyáshúsvacsorákról valamilyen út menti fogadóban. Nem tudjuk pontosan, ki is
ez a szikár, Európa valamennyi csataterén felbukkanó ezredes, aki titokzatos
múltjával valahol az időtlenségében gyökeredzik, aki soha nem olt még embert, s
akit magányos vágtája közben Lengyelországból egy dunántóli kisvárosba
kísértünk. Álom és valóság sajátos ötvözete a regény, poiétikusan szép és
szuggesztív.