Tartalom: Az Üveghal verseinek jellegzetes helyszínei a Biblia világát idéző
sivatagok, különféle elképzelt és valósnak tűnő városok. Leggyakrabban megjelenő
anyag a víz és az ujjon lepergő homok, ami a világ tünékenységét,
megfoghatatlanságát jelképezi. A korábban kikísérletezett és hangsúlyossá váló
dalformák itt is felbukkannak, régebbi, ősibb hagyományokat idéznek: nem a
klasszikus európai versformákban íródtak, hanem a bibliai zsoltárok, profánabb
énekek gondolatritmusával építkeznek. A gyakran allegorikus mesetörténetet
Schein a nézőpont-váltásokkal teszi árnyaltabbá, többrétegűvé.