A Kazár szótárt úgy is lehet olvasni, mint minden olyan kis nép metaforáját,
melynek sorsát magasabb erők harca határozza meg - írta Pavi? a regényéről. - A
kis népek, mint mi, a szerbek, mindig idegen ideológiák fenyegetése alatt élnek.
A lexikonformában megírt regény a kazárok történetét meséli el, amely a
hetedik-nyolcadik század körül nem is volt olyan kis nép; jókora birodalmat
építettek ki a Kaukázus környékén, ahol valamikor, ki tudja, mennyi ideig, az
ősmagyarok is velük együtt éltek - legalábbis egy részük (akik talán szintén
felvették a zsidó vallást). A kazároknak három vallás, a kereszténység, az
iszlám és a judaizmus között kellett választaniuk - s e választás történetét
meséli el Pavi? a maga ravasz módján, három kitalált könyv anyagát
összedolgozva, egymásra vetítve, s egyben új mitológiát kidolgozva, amelyben az
egyébként alig-alig kibogozható történelmi tények az író fantáziájából származó
alakokkal, történetekkel, népi és vallási hagyományokkal keverednek. A Kazár
szótár 1984-ben jelent meg, s azóta is a modern irodalom olyan klasszikusának
számít, mint, mondjuk, A rózsa neve Umberto Ecótól. Olvasása különleges élmény:
egyszerre merülhetünk a történelem mélyére és egy különleges látásmódú író
fantáziájának sejtelmes virtuális valóságába. MILORAD PAVI? (1929-2009) szerb
író, költő, irodalomtörténész. Nemzetközi hírű költő volt már, amikor 1984-ben
megjelent első regénye, a Kazár szótár, amelyet aztán egy kritikus nyomán
világszerte úgy emlegettek, mint a XXI. század első regényét.